Molnár Tamás, Mehringer - VELETEMESSETEKEL (OFFICIAL LYRIC VIDEO)

[zene] Nekem az oxigén, [zene] a textus, a szívem a metronóm. Azad adnám a kéret, de ott maradt az elvonó. A stúdiagyonta tó, [zene] a szöveg, az iman, stage a templom. Vele ébredek, és velem van mikor az állományom. Amikor mellettem a fák [zene] szaladnak, alattam meg a csíkok, amikor elborul az agyam, s amikor mindent visszaszívok, akikor már nincs [zene] keddem szinlálni, hogy normális vagyok, [zene] amikor leszarok mindent, amikor befeszülök, amikor már [zene] a saját árnyékom elő menekülök. Fele nem gondolok arra, hogy é kinek [zene] kéne lennem. Nekem búvóhely, miközben nő az én keresztem. Vel lépek rá a hollapokhoz elvezető hídra, vagy a gyerekszobám bénztereit [zene] hozza vissza. Benne tükröződöm tisztán, nem eshetek el. Tőle lettem az, aki vagyok . Veletemessetek el. [zene] A korom sötét borult, Veletemessetek el. [zene] a világ [zene] körülöttem. Magam elől, hogyha kellett hozzád, menekültem. De mindent láttál bennem, amit nem láttam magamban. Azt sem tudtam, [zene] hol vagyok. Figyel rám a bajban? Hogyan adhatnék én vissza [zene] magamból eleget, hogy az embereknek mindazt, amit átéltem [zene] veled. Most állok fent a fényben,